A támogatási igazolás kiállítása iránti, és a költségellenőrzési eljárásokra vonatkozó szabályok

 

 

A támogatási igazolás, valamint a költségellenőrzési eljárást lezáró határozat kiállításának feltétele, hogy a Hatóság előzetesen - véglegessé vált határozatában - megállapítsa a film után járó közvetett támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultságot. Csakis ezt követően, és az igénylő kérelmére állítja ki a Hatóság a fenti eljárások lefolytatását követően a közvetett támogatás, azaz az adókedvezmény igénybe vételéhez szükséges költségellenőrzési eljárást lezáró határozatot, illetve a támogatási igazolást, közkeletű nevén az „adóigazolást”.

A költségellenőrzési eljárást lezáró határozatot vagy a támogatási igazolás kiállítását a filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás háromféle ütemezésben kérheti:

• egyszeri: a film gyártásának lezárását követően, a közvetlen filmgyártási költségek egészére vonatkozóan;
• negyedéves: a Hatósághoz a filmgyártási időszak negyedéves időszakainak bontásában érkezik a kérelem, és az egyes időszakok tekintetében külön-külön határozatot születik;
• havi: a Hatósághoz a filmgyártási időszak havi bontásában érkezik a kérelem, és az egyes időszakok tekintetében külön-külön határozat születik.

Negyedéves és havi ütemezés iránti igény benyújtására csak abban az esetben ad lehetőséget az Mktv., ha a filmalkotás gyártása nem fejeződik be 9 hónapon belül, vagy a gyártási költség meghaladja a 150 millió forintot.

Negyedéves és havi ütemezés esetén az egy-egy igazolásban vagy költségellenőrzési határozatban szereplő összeg legfeljebb az igazolás vagy a költségellenőrzést lezáró határozat kiadásáig felmerült közvetlen filmgyártási költség legfeljebb 30%-áig terjedhet.

A Hatóság a támogatási igazolás vagy a költségellenőrzési eljárást lezáró határozat kiadásakor ellenőrzi az Mktv. 13. §-ban meghatározott támogatási arányok betartását, és azok túllépése esetén a jogellenesen kifizetett támogatási többletet a támogatási igazolásban vagy a költségellenőrzési eljárásban hozott határozatban meghatározott összegből levonja.

Az eljárás megindítása: az eljárás kizárólag kérelemre indul, megindításának – figyelembe véve az általános elévülési szabályokat - nincs az Mktv.-ben meghatározott határideje.

Az eljárás során a Hatóság ellenőrzi, hogy az elszámolni kívánt költségek az Mktv. szerint valóban elszámolhatók-e, azokhoz kapcsolódott-e tényleges teljesítés.

Ügyintézési határidő: 60 nap.

A költségellenőrzési eljárás: a Hatóság a filmelőállítónak, illetve a filmgyártó vállalkozásnak a kérelmére költségellenőrzési eljárásban ellenőrzi a film tekintetében közvetlen filmgyártási költségként elszámolni kívánt költségeket, és határozatban állapítja meg a közvetlen filmgyártási költséget és a Tao. tv. 22. § (3) bekezdése szerinti adókedvezményre jogosító, valamint a Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint felajánlható közvetett támogatás összegét (Mktv. 31/C. § (1) bekezdés)

A költségellenőrzés iránti kérelem kötelező mellékletei:

• az adott film előállítója, illetve gyártója könyvelési dokumentációjának a vizsgált filmre vonatkozó könyvelési tételeit tartalmazó, munkaszámos főkönyvi kivonata, főkönyvi kartonjai,
• a támogatásra jogosultság megállapítása során elfogadott költségvetés alapján és rovatkódjainak bontásában készített, a kérelemben feltüntetett és az azt megelőző időszak tényleges költségeit tartalmazó költségkimutatás,
• a filmelőállító vagy gyártó visszavonhatatlan jognyilatkozatát, hogy vállalja az állam támogatóként történő feltüntetését a film végefőcímében az Elnök által rendeletben meghatározott módon,
• az eljárási díj megfizetésének igazolása.

A támogatási igazolás kiadása háromféle módon kérelmezhető:

1) a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás önálló vagy együttes kérelmére,

2) - a Tao. tv. 22. § (3) bekezdése szerinti adókedvezményre jogosító támogatás esetében - a Nemzeti Filmintézet (a továbbiakban: NFI) kérelmére,

3) ha a költségellenőrzési határozat véglegessé vált és a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás vagy az NFI azt nem kérte - a közvetett támogatás forrását a Tao. tv. 22. § (3) bekezdése, illetve a Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja alapján - az NFI részére történő felajánlás kivételével - biztosító szervezet kérelmére.

Amennyiben a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet a közvetett támogatást a Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja alapján az NFI részére történő felajánlás formájában biztosítja, a Hatóság támogatási igazolást nem állít ki. A Hatósága Tao. tv. 24/A. § (16) bekezdés a) pontja szerint igazolást a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet és a felajánlás fogadására jogosult filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás együttes kérelmére állítja ki.

A támogatási igazolás iránti kérelemhez csatolni kell:

• a filmalkotás támogatására vonatkozó szerződést (ha a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet a filmelőállítóval, illetve filmgyártó vállalkozással köt szerződést a film támogatásáról és a kérelmező a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet vagy az NFI - a támogatási igazolás kiadása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, egyéb esetben legkésőbb a kérelem benyújtását követő 30 napon belül meg kell jelölni a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet nevét, székhelyét, adószámát),
• az NFI és a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet között létrejött megállapodást, továbbá a közvetett támogatás forrásának a kincstárnál e célra vezetett letéti számlára (a továbbiakban: letéti számla) történt megfizetést igazoló, a kincstár által kiállított okiratot (ha az NFI a kérelmező),
• az adott film előállítója, illetve gyártója könyvelési dokumentációjának a vizsgált filmre vonatkozó könyvelési tételeit tartalmazó, munkaszámos főkönyvi kivonata, főkönyvi kartonjai,
• a támogatásra jogosultság megállapítása során elfogadott költségvetés alapján és rovatkódjainak bontásában készített, a kérelemben feltüntetett és az azt megelőző időszak tényleges költségeit tartalmazó költségkimutatás,
• a filmelőállító vagy gyártó visszavonhatatlan jognyilatkozatát, hogy vállalja az állam támogatóként történő feltüntetését a film végefőcímében az Elnök által rendeletben meghatározott módon,
• a mozgóképszakmai képzési hozzájárulás megfizetését igazoló iratot (ha korábban költségellenőrzési eljárás lefolytatódott),
• az eljárási díj megfizetésének igazolása.

A támogatási igazolás tartalmazza:

a) a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet megnevezését, székhelyét és adószámát,

b) a filmalkotás címét és nyilvántartási számát,

c) a kérelemben feltüntetett időszakot és a közvetlen filmgyártás költségeinek erre az időszakra eső összegét,

d) a Tao. tv. 22. § (3) bekezdése és a Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja szerinti adókedvezményre jogosító közvetett támogatás összegét.

A kiadott határozat alkalmas arra, hogy az abban kedvezményezettként megjelölt személy a határozatban meghatározott mértékig adókedvezményt vegyen igénybe az adójogszabályok szerint.

Záró elszámolás: kizárólag havi, ill. negyedéves elszámolást kérő produkció esetén az Mktv. szerinti korrekciók megállapítása érdekében.

Az Mktv. 12. § (10) bekezdése szerinti arány teljesülése céljából a Hatósága filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás kérelmére az utolsó pénzügyileg elszámolt időszak után záró elszámolást készít, amelyben figyelembe veszi az elszámolt költségek egészére tekintettel az Mktv.12. § (10) bekezdésében foglalt arányok érvényesíthetőségét, valamint a jogdíj, befejezési garancia, a produceri díj és a gyártáshoz kapcsolódó elszámolható reklámköltségek tekintetében alkalmazandó elszámolási limitek korrekcióját, valamint az Mktv. 31/E. § (2) bekezdése alapján a kérelemben feltüntetett időszakban figyelembe nem vett, pénzügyileg teljesített költséget, továbbá az M 31/D. § (3) bekezdése szerint megállapított közvetett támogatás 30%-os mértékig történő kiegészítését, amennyiben megfelel a támogatásra jogosultság egyéb feltételeinek.

A költségellenőrzésre irányuló eljárást lezáró véglegessé vált hatósági határozat, illetve a támogatási igazolás tárgyában meghozott véglegessé vált határozat adatait külön kérelem nélkül, hivatalból indított eljárásban jegyzi be a Hatóság a támogatásra jogosult filmalkotások nyilvántartásába.

 

 

A filmgyártási költségek elszámolhatóságának legfontosabb szabályai:

 

A közvetlen filmgyártási költségek között az a filmgyártási és filmgyártás-előkészítési költség ismerhető el, amely az Mktv.-ben meghatározott, a mozgóképszakmai szervezetek és személyek nyilvántartásába való bejegyzés iránti kérelem benyújtását követően - a magyarországi gyártással összefüggésben belföldön vagy külföldön - keletkezett, és megfelel az Mktv.-ben meghatározott feltételeknek. (Mktv. 31/E. § (1) bekezdés.)

 

A legfontosabb elszámolási szabályok:

- A Hatóság a gyártási ütemezés adott szakaszára eső összegként csak azon költségeket veszi figyelembe, amelyek a kérelemben feltüntetett időszak kezdő és záró napja között kerültek a produkció munkaszámos főkönyvi kivonatában könyvelésre.

- Csak az a költség ismerhető el közvetlen filmgyártási költségként, amelyre vonatkozó termékértékesítés és szolgáltatás  teljesítését igazoló okirat a Hatóság támogatásra jogosultságot megállapító határozatában meghatározott gyártási időszakon belül, illetve az abban rögzített befejezési időpontot követő 3 hónapon belül keletkezik.

- A közvetlen filmgyártási költségek között a filmalkotás alapjául szolgáló mű megfilmesítéshez kapcsolódó szerzői és szomszédos jogi jogdíj azon összege számolható el, amely nem haladhatja meg az adott filmalkotás munkaszámos főkönyvi kivonat 5. és 8. számlaosztálya összegének 4%-át.

-  A produceri díjak (ideértve a line, társ, executive producert, valamint az egyéb produceri tevékenységeket is) elszámolt összege nem haladhatja meg összesen az adott filmalkotás munkaszámos főkönyvi kivonat 5. és 8. számlaosztálya összegének 4%-át. A korlátozás nem vonatkozik azokra a produceri díjakra, amelyek az Mktv. 31/F. § (2) bekezdése alapján kerülnek elszámolásra.

- A reklám- és propagandaköltségek közül kizárólag a gyártáshoz kapcsolódó azon reklámköltségek számolhatók el, amelyek nem haladják meg az adott filmalkotás munkaszámos főkönyvi kivonat 5. és 8. számlaosztálya összegének 2%-át, de legfeljebb a tízmillió forintot. Nem tekintendő gyártáshoz kapcsolódó reklámköltségnek a film reklámozását szolgáló bármilyen reklámfelület-vásárlás, azon belül az írott sajtóban, köztéri helyeken vagy járműveken elhelyezett, továbbá rádióban vagy televízióban megjelentetett hirdetés.

- A filmgyártáshoz kapcsolódó utazási költségek akkor számolhatók el közvetlen filmgyártási költségként, ha legalább az utazás kiinduló állomása vagy célállomása Magyarországon van.

- Valamely rendezvényről készített filmalkotás esetén csak a filmgyártáshoz közvetlenül kapcsolódó olyan költségek számolhatók el, amelyek nem a rendezvény létrehozásához kapcsolódnak. Ha a rendezvény létrehozásához és a filmgyártáshoz kapcsolódó költségek nem különíthetők el egyértelműen, akkor azok nem számolhatók el közvetlen filmgyártási költségként.

- Nem számolható el közvetlen filmgyártási költségként az a költség, amelyre vonatkozóan a pénzügyi teljesítést váltó kibocsátásával vagy termékek és szolgáltatások beszámításával valósítják meg, kivéve az NFI által nyújtott termékértékesítéseknek és szolgáltatásoknak azon ellenértékét, amelyet az NFI az általa pénzügyileg folyósított támogatásból visszatart vagy a támogatás részeként biztosít.

- A mozgóképszakmai képzési hozzájárulás közvetlen filmgyártási költségként elszámolható.

- A közvetlen filmgyártási költségek között a befejezési garancia elszámolt összege nem haladhatja meg a közvetlen filmgyártási költségek 5%-át, de legfeljebb 100 millió forintot.

 - Amennyiben a filmgyártásban közvetlenül közreműködő külföldi előadóművészek és stábtagok javadalmazása nem közvetlen magyar filmgyártási költségként kerül elszámolásra és a magánszemély vagy a képviseletében eljáró jogi személy javadalmazása meghaladja a 3 millió forintot, a magánszemélyt vagy a képviseletében eljáró jogi személyt megillető javadalmazás 3 millió forint feletti részének 50%-a számolható el közvetlen filmgyártási költségként.

A letéti számlán gyűjthető összeg mértékét minden évben kormányrendelet határozza meg. 2022-ben ez az összeg 33 milliárd forint.