A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (Mktv.) 2025. január 1-től életbe lépett módosítása a moziüzemeltetői tevékenységre vonatkozóan

 

Az alábbiakban Az egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXVI. törvény által módosított Mktv. a moziüzemeltetőket érintő rendelkezéseinek legfontosabb változásait foglaljuk össze.

 

 

1. Pontosítások, kiegészítések az értelmező rendelkezésekben

2. § 10. alternatív tartalom: a filmalkotások hagyományos vetítésétől eltérő, élő közvetítésen alapuló tartalom, különösen a színházi, az opera, a koncert, a musical, a balett előadások, az élő játék, vagy a művészeti kiállítások élőközvetítése felvételről, amely közvetítés esetén az esemény napjától számított 10 nap még nem telt el, és nem áll rendelkezésre a filmterjesztő részére a közvetítés egy megtekintésre alkalmas példánya;

• Az elmúlt években olyan új tartalmak is megjelentek a mozikban, mint az opera és balett előadások, koncertek élő közvetítése és azok ismétlései, amelyek meghatározása mind a korhatár besorolás, mind az art mozis kvóta számítás szempontjából szükséges volt.

2. § 11. nyilvános előadás: az Szjt.-ben meghatározott nyilvános előadás;

• A jogalkalmazás során megmutatkozó gyakorlat szerint szükséges volt egyértelműsíteni, hogy a hatóság mit ért nyilvános előadás alatt.

2. § 12. moziban történő terjesztés megkezdésének időpontja: a filmalkotás első magyarországi nyilvánosan meghirdetett, belépti díj ellenében megtekinthető előadásának időpontja;

• A gyakorlatban a premier előtti vetítés visszaélésre adott lehetőséget, hogy „premier előtti” vetítéssel rendes műsorrendre tűzik a filmalkotás mozis vetítését a filmterjesztők, tekintet nélkül arra, hogy a hatóság közhiteles nyilvántartásába milyen dátumot jelentettek be a terjesztés megkezdésének időpontjára.

2. § 16. mozi: filmalkotások belépti díj ellenében történő nyilvános bemutatására rendszeresen, alkalomszerűen vagy szezonálisan szolgáló, a 19/L. § szerint ekként nyilvántartott helyiség;

• A kiegészítés egyértelműsíti, hogy a kertmozik - a szezonális működés ellenére is - a törvény hatályát tekintve beletartoznak a mozi fogalmába.

2. § 17a. moziüzemeltető: a moziüzemeltetést üzletszerűen folytató természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet;

•    A javaslat egyértelműsíti, hogy a moziüzemeltetési tevékenység jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet keretében is végezhető, amennyiben a jogszabályban leírt egyéb feltételek is fennállnak, a tevékenységet - a filmforgalmazáshoz hasonlóan - csak egyéni vállalkozás keretei közt lehet végezni.

2. Bírságolás

19/A. § (9) A (7) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Hatóság a filmelőállítót, a filmgyártó vállalkozást, a filmterjesztőt, valamint annak megszűnése esetén a jogsértés elkövetésének időpontjában vezető tisztségviselőnek minősülő személyeket a 19/H. § (8) bekezdés c) pontja szerinti közigazgatási bírság megfizetésére kötelezi.

19/H § (8) c)  ha e törvény vagy e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabály alapján adatszolgáltatásra vagy bejelentésre kötelezett az adatszolgáltatási vagy bejelentési kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, a Hatóság harmincezer forinttól ötszázezer forintig terjedő közigazgatási bírságot szabhat ki;

• A Hatóságnak a már lezárult mozgóképszakmai hatósági ügyekben is naprakész információkkal kell rendelkeznie a véglegessé vált döntése alapjául szolgáló adatokról és tényekről. Eddig a jogszabály indokolatlanul a csak filmelőállító esetében kényszeríthette ki közigazgatási bírság terhe mellett a változás bejelentését, holott a hatóság a filmgyártói és filmterjesztői tevékenységgel összefüggésben is hatósági tevékenységet végez, illetve közhiteles nyilvántartást vezet. Ennél fogva az adatszolgáltatási kötelezettségük teljesítéséhez ugyanolyan közérdek fűződik, mint a filmelőállítók adatbejelentéséhez. E kötelezettség tehát nem csak a filmelőállítót terheli, hanem a filmgyártót és a filmterjesztőt is, illetve a megszűnésről való bejelentés elmulasztásáért felelősséggel tartozik a megszűnt szervezet utolsó ismert vezető tisztségviselője is.

 

3. Moziüzemeltetői tevékenység nyilvántartásba vétele

19/K. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó, 2. § 15. pont a) alpontja szerinti forgalmazói, illetve 2. § 15. pont b) alpontja szerinti, Magyarországon székhellyel rendelkező moziüzemeltető által végzett moziüzemeltetési tevékenységet a Hatóságnál nyilvántartásba kell venni.

(1a) Moziüzemeltetési tevékenység a Hatóság által vezetett hatósági nyilvántartásba vétel után végezhető.

(2) A nyilvántartásba vételt kezdeményező bejelentő – e törvény keretei között – bármely, üzletszerű tevékenységet folytató természetes személy és jogi személy lehet.

(4) Ha a filmterjesztő filmforgalmazási és moziüzemeltetési tevékenységet is végez, köteles a forgalmazói és moziüzemeltetési tevékenységet külön-külön bejelenteni.

• A jogszabály egyrészt konkrétan rögzíti, hogy moziüzemeltetési tevékenységet csak a hatósági nyilvántartásba vétel után lehet végezni, míg forgalmazói tevékenységet ettől függetlenül is, tekintettel arra, hogy a forgalmazóra - mint határokon átnyúló szolgáltatást végzőkre - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény is alkalmazni kell.

 

19/K. § (5) A Hatóság nyilvántartást vezet

a) a forgalmazói tevékenységet folytató szolgáltatókról, valamint

b) a moziüzemeltető tevékenységet folytató szolgáltatókról,

c) azokról a filmterjesztőkről, amelyek tevékenységének folytatását a Hatóság végleges döntésével megtiltotta.

• A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szabályai alapján, amely a forgalmazási tevékenységre irányadó jogszabály, a hatóság számára lehetőséget ad, hogy a bejelentés köteles szolgáltatási tevékenység tényleges folytatása esetén a hatóság végleges döntéssel megtiltsa az adott tevékenység folytatását, amíg a szolgáltató meg nem felel a jogszabályi feltételeknek. Ennek a szabályozásnak az analógiája alapján a hatóság a moziüzemeltetők esetében is szükségesnek vélte megteremteni ezt a felügyeleti lehetőséget, ezért közös nyilvántartásban kívánja rendezni a tevékenység tiltás hatálya alatt álló filmterjesztőket.

19/K. § (8) Az (5) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásban szereplő filmforgalmazótól a moziüzemeltető nem szerezhet be filmalkotást terjesztés céljából, továbbá a nyilvántartásban szereplő moziüzemeltetőnek a forgalmazó terjesztés céljából nem adhat át filmalkotást. Amennyiben az általános felügyeleti eljárás során a Hatóság megállapítja a filmalkotás terjesztés céljából történő beszerzése vagy átadása tilalmának megsértését, közigazgatási bírságot szab ki.

• A törvény rendelkezéseinek érvényesíthetőségét segíti elő a rendelkezés, így az olyan forgalmazók és moziüzemeltetők –amelyek tevékenységét a Hatóság megtiltotta és e közhiteles nyilvántartásba vette- tiltott tevékenysége valóban ellehetetlenüljön addig, amíg a jogszabályoknak megfelelően nem tudják a tevékenységüket folytatni és ki nem kerülnek a tevékenység megtiltásáról szóló közhiteles nyilvántartásból. A jogszabály érvényesülését segíti elő a kilátásba helyezett közigazgatási bírság szankció alkalmazása is.

19/L. § (2) A bejelentés tartalmazza:

e) a moziüzemeltető nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy megfelel a 19/G. § (5) bekezdésében foglalt adatszolgáltatás feltételeinek.

(2a) A Hatóság a moziüzemeltető kérelmére a 19/G. § (5) bekezdésében foglalt adatszolgáltatás feltételei alól legfeljebb 3 hónap időtartamra felmentést adhat.

• A moziüzemeltetőnek a kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy az adatszolgáltatás technikai feltételeinek megfelel, és azok biztosítását vállalja. Amennyiben a moziüzemeltetőnek a kérelem benyújtásakor még nem állnak rendelkezésére az adatszolgáltatáshoz szükséges technikai feltételek, úgy a hatóság az adott ügy körülményeinek mérlegelése alapján legfeljebb 3 hónapra felmentést adhat.

19/L. § (5) A Hatóság a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a (2) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek. Ha a bejelentés megfelel a (2) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és az igazgatási szolgáltatási díjat megfizették, legkésőbb a bejelentés megérkezésétől számított tizenöt napon belül a Hatóság a bejelentőt erről a tényről értesíti. A bejelentésben foglalt adatokban bekövetkezett változást a moziüzemeltető köteles a változást követő 15 napon belül bejelenteni a Hatóságnak.

• A jogosultságot a Hatóság nyilvántartásba történő bejegyzése keletkezteti, ez körültekintőbb eljárást igényel a Hatóság részéről, ez pedig az ügyintézési határidő megemelését indokolta.

19/L. § (8) Törölni kell a nyilvántartásból a moziüzemeltetésre irányuló tevékenységet, ha

a) a moziüzemeltető kérte a nyilvántartásból való törlését, vagy

b) a nem természetes személy jogutód nélkül megszűnt, természetes személy esetében pedig az üzletszerű tevékenység végzésére jogosító egyéni vállalkozási minősége megszűnt.

• A moziüzemeltetésre jogosult személyi kör megszűnésére vonatkozó rendelkezések pontosításra kerültek, a nyilvántartás naprakészségének előmozdítása céljából.

  

   19/L. § (10) Ha a Hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a moziüzemeltető a moziüzemeltetési tevékenységet bejelentés nélkül folytatja, és

a) a moziüzemeltető megfelel a jogszabályi feltételeknek, úgy a 19/H. § (8) bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazhatja, és hivatalból nyilvántartásba veheti a moziüzemeltetőt,

b) a moziüzemeltető nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, úgy a moziüzemeltetési tevékenység folytatását az arra való jogosultság megfelelő igazolásáig határozatban megtiltja, amelyről nyilvántartást vezet.

• A jogalkalmazói gyakorlatban problémát okozott, amennyiben a Hatóság az ellenőrzési tevékenysége során bejelentés nélkül működő moziüzemeltetőt azonosított, úgy a bejelentés és a nyilvántartásba vétel kikényszeríthetősége nem volt a szükséges mértékben megalapozva. Az új rendelkezés a megfelelő szankciók alkalmazása mellett meggyorsítja a hivatalból történő nyilvántartásba vétel lehetőségének folyamatát.

 

19/L. § (11) A (10) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 19/K. § (5) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartás a moziüzemeltetőre vonatkozóan az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a moziüzemeltető nevét,

b) a moziüzemeltető lakcímét vagy székhelyét

c) annak a tevékenységnek a megjelölését, amelynek folytatására a moziüzemeltető nem jogosult, és

d) a tilalom időbeli és területi hatályát.

• Mivel a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény a moziüzemeltetés szolgáltatást kivonja a hatálya alól, de a szolgáltatás természetét tekintve hasonló a forgalmazói tevékenységgel, így a moziüzemeltetők tekintetében szükséges a nyilvántartási adatokat meghatározni.

19/L. § (12) A Hatóság hivatalból törli a nyilvántartásából a moziüzemeltetőt, ha az a hatósági határozatban megállapított folyamatos adatszolgáltatási kötelezettségét, illetve az (5) bekezdésben foglalt kötelezettségét felhívás és közigazgatási bírság kiszabása után sem teljesíti.

• Tekintettel arra, hogy a Hatóság a moziüzemeltetőkről konstitutív közhiteles nyilvántartást vezet, a Hatóság felelőssége, hogy az ebben foglalt adatok a valóságnak megfeleljenek. A nyilvántartásban szereplő moziüzemeltető köteles együttműködni a Hatósággal és értesíteni a nyilvántartásban szereplő adatok megváltozásáról, valamint az adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tenni. Amennyiben ezt önként nem teljesíti és a Hatóság felhívásával és közigazgatási bírsággal sem kényszeríthető ki, a Hatóságnak jogszabályi felhatalmazással kell rendelkezni arra, hogy a moziüzemeltetőt a nyilvántartásból törölje.

4. Filmregisztráció

19/N. § (1) A 19/L. § (1) bekezdése szerint nyilvántartott moziban bemutatásra kerülő filmalkotást a mozgóképszakmai statisztikai adatok előállításának céljából a film terjesztőjének regisztrálnia kell a Hatóság által erre a célra létrehozott online felületen.

• A gyakorlatban (főleg a vetítés sorozatok,  filmnapok, filmhetek) tekintetében nincs a filmnek forgalmazója, ezért a mozi, mint filmterjesztő kötelessége az ilyen eseményeken szereplő filmalkotások filmregisztrációja. A módosítás célja a filmalkotások regisztrációjának a biztosítása, abban esetben is, amennyiben a mozi ma film terjesztési jogosultsággal rendelkező forgalmazója.

 

5. Korhatárbesorolás

20. § (2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni olyan, az Szjt. szerinti nyilvános előadás keretében bemutatott filmalkotásra, amely alternatív tartalomnak minősül, vagy szakmai vagy civil szervezet, kulturális intézmény által szervezett vetítés sorozat, filmnapok, filmhetek vagy filmfesztiválok alkalmával országosan és egy naptári évben legfeljebb tíz alkalommal kerül bemutatásra, valamint arra a filmalkotásra, amely kizárólag a 25. § (2) bekezdése szerinti „art” minősítést kapott, és moziban vagy moziteremben egy naptári évben legfeljebb három alkalommal kerül bemutatásra.

• A törvénymódosítás alapján elhagyásra kerül a szabályozásból a terjesztői hálózatba nem kerülő szövegrész, valamint a nemzetközi egyezmény szövegrész, figyelemmel arra, hogy jelenleg nincs olyan hatályos nemzetközi egyezmény, mely erre vonatkozóan kifejezett előírásokat tartalmazna. A bekezdés ugyanakkor kiegészült a vetítés sorozat fogalmával, amely nem illik bele sem a filmnap, filmhét, sem a filmfesztivál meghatározásába, azonban a szakmai (társadalmi) szervezetek vagy kulturális intézmények szervezésében a filmkultúra sokszínűségét emeli.  További változás, hogy az „art” mozik esetében szükséges volt pontosítani, hogy az évet naptári évben határozzuk meg.

20. § (3) A (2) bekezdés alkalmazásakor a filmterjesztő köteles felhívni a nézők figyelmét a besorolás nélkül történő vetítésre.

• A filmalkotások korhatár szerinti besorolása a kiskorúak védelmében történik. A filmterjesztő a kiskorúak védelmét abban az esetben is biztosítani köteles, ha egy filmalkotás vonatkozásában a jogszabály kivételes felhatalmazása folytán mentesül a besorolási eljárás kezdeményezése alól. Ezért az új szabályozás olyan tájékoztatási kötelezettséget ír elő a filmterjesztő számára, mely a fenti védelmet – besorolás hiányában – az arra való figyelemfelkeltés eszközével szavatolhatja.

20. § (4) A (2) bekezdés szerinti vetítés sorozat, filmnapok, filmhetek vagy filmfesztiválok szakmai megalapozottságával kapcsolatban a Hatóság szükség esetén nyilatkozattételre hívja fel a filmterjesztők szakmai szervezetét.

• A rendelkezés a kiskorúak védelmében történő besorolás alóli kivétel szakmai megalapozottságát hivatott elősegíteni.

21. § f) Azt a filmalkotást, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyos károsítására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, a VI. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: kizárólag felnőttek számára megtekinthető. Ezeket a filmalkotásokat vagy speciális – kizárólag felnőttek számára elérhető – terjesztői hálózatban, vagy csak 22 és 05 óra között lehet moziban és egyéb vetítőhelyen (filmklubban) nyilvános előadás keretében, a 2. § 15. pont b) alpontja szerint terjeszteni.

• A korhatár-besorolás e törvény szerinti rendszere a jogszabály által meghatározott ajánlások rendszerét jelenti, tiltást nem tartalmaz. A VI., azaz a legmagasabb kategóriába besorolt filmek esetében, azok tartalmának a nézői pszichére gyakorolt konkrét egészségkárosító hatására tekintettel ugyanakkor szükségessé vált annak szigorúbb szabályozása, hogy az ajánlás figyelembe nem vétele esetén se legyenek ezek a tartalmak a kiskorúak számára hozzáférhetők.

21/A. § (9) A filmalkotás bemutatóját megelőzően legalább 7 nappal a korhatár besorolási kategória szerinti jelzést fel kell tüntetni a 24. §-ban meghatározottak szerint.

• A gyakorlat azt mutatta, hogy a mozielőzetesek alapján feltüntetett korhatár-kategória jelölések nem nyújtottak megfelelő tájékoztatást a nézők felé a filmalkotás korhatár-kategóriájára vonatkozóan. Az előzetesekre vonatkozó vizuális jelzés hiányában a tájékoztatás érdemi súlya, hatása a filmalkotásokra vonatkozó jelzésnek a kellő időben és a vonatkozó rendeletben meghatározottak szerinti feltüntetésén múlik.

21/A. § (10) Amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik, a jegyértékesítést korhatár-kategória besorolás nélkül nem lehet megkezdeni.

• A korhatár-kategória besorolás célját leghatékonyabban úgy éri el, ha a néző kellő időben (mielőtt a mozijegyet megvenné) tájékoztatást kap a filmalkotás korhatár-kategória besorolásáról.

6. Art mozi

25/B. § gb) a moziban megrendezésre kerülő szakmai vagy civil szervezet, kulturális intézmény által szervezett filmnap, filmhét vagy filmfesztivál programjába tartozik-e, vagy az e törvényben meghatározott alternatív tartalmak közül a Hatóság honlapján jegyzékben közzétett, magas művészi színvonalú nemzetközi intézmények által létrehozott dramatizált alkotásnak minősül-e,

• Egyrészt a filmhét és filmnapok törvény által használt definíciójának pontosítása miatt szükséges volt itt is a módosítás, illetve az a körülmény, hogy alternatív kínálat egy része az artmozik tekintetében kitűzött jogalkotói szándéknak megfelelően a minőségi kultúra közvetítésében és terjedésében fontos szerepet játszanak, valamint az art mozik fenntartható működtethetőségére is pozitív hatást gyakorolnak. A vetítéssorozat-jelleggel bemutatott alternatív tartalmak az art mozikról szóló rendelet 1. § fd.) pontjában foglalt filmnapok, filmhetek, filmfesztiválok sorozatszerűségével rokoníthatók.

25/C. § (3) Az (1) bekezdés esetén újabb „art” besorolásra vonatkozó ismételt kérelem csak a visszavonást megállapító határozat közlését követő negyedévben terjeszthető elő.

• Az újbóli kérelem előterjesztésének legkorábbi idejét szükséges volt pontosítani, mivel a jogalkalmazói gyakorlatban a visszavonásról szóló döntést egy általános hatósági felügyeleti eljárás előz meg, így a különböző bizonyítási eljárások lefolytatása miatt a visszavonást megállapító határozat meghozatala már a következő negyedévben történik meg, amely esetben rögtön újra kérelmezhető lenne az „art” mozi (moziterem) besorolás.  A szabályozás így elvesztené visszatartó erejét, célját nem érné el.

 

25/C. § (4) Amennyiben a Hatóság az „art” mozikra vonatkozó, jogszabályban meghatározott követelmények teljesítésének vizsgálata érdekében általános hatósági felügyeleti eljárást indít, abban az esetben a Hatóság a nyilvántartásba egyidejűleg bejegyzi a felfüggesztve jelzést az „art” mozihoz az általános felügyeleti eljárás befejezéséig vagy a megfelelő adatszolgáltatás teljesítéséig. Az (1) bekezdés alapján történő visszavonás tényét a Hatóság a nyilvántartásba bejegyzi, a visszavonás dátumaként az „art” mozi által utolsóként teljesített negyedévet követő első napját jegyzi be, kivéve, ha az „art” mozinak egyetlen teljesített negyedéve sem volt, mert akkor a visszavonás dátuma a mozik vagy mozitermek „art” besorolásra vonatkozó határozat véglegessé válásának a dátuma.

• A szabályozás a célját akkor éri el, ha a visszavonás dátumából megállapítható, hogy melyik az az utolsó negyedév amikor az „art” mozi (moziterem) a vállalt feltételeket maradéktalanul teljesítette.

26/A. § (6) A filmalkotások „art” besorolása esetében a határozat jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajtható, a Hatóság hivatalból indított eljárásban haladéktalanul bejegyzi az „art” minősítésűnek besorolt filmalkotást a terjesztésre kerülő filmalkotások nyilvántartásába.

• A rendelkezés célja az eljárás eredményének minél előbbi közlése a szakmai közönséggel, az art mozik jelentési kötelezettségének a támogatása céljából.